Ha valaki pár éve azt mondta volna nekünk, hogy Röszkén egyszer a Sportcsarnokban az itteniek olyan produkciót néznek, mint a Valahol Európában, vagy az 56 csepp vér, hát azt hiszem furcsa értetlenséggel néztünk volna rá. Az emberek talán legnagyobb hibája, hogy sokszor kételkednek a saját képességeikben, nem hisznek eléggé magukban. Ilyenkor jönnek azok, akik hisznek bennünk magunk helyett, és ahogy mostanában divatosan mondani szoktuk, mernek nagyot álmodni. A Röszkei Ifjúsági Önkormányzat ebből a szempontból nagyon szerencsés, hisz két olyan ember is áll a csapat mögött, akik hisznek bennünk, és abban, hogy a lehetetlen nem létezik. Borbásné Márki Márta és Molnárné Vér Ágnes 2006-ban álmodott nekünk először. Az akkori nyaktörő vállalkozásnak, miszerint Röszkén egy fiatalokból álló csapat előadja a Valahol Európában című musicalt, már mind tudjuk a végeredményét.2006-ban első ízben bizonyosodott be, hogy Röszke, ez a pici falu hatalmas csodák színterévé válhat, ha közösen akarjuk. Ezen a kis helyen hatalmas dolgok születtek, majd ismétlődtek meg Mórahalmon. Ha valaki ilyen nagyszabású dolgot visz véghez, hatalmas kihívás, hogy hasonló produkciót alkosson. Hosszan vártunk egy olyan darabra, ami méltó utódja lehet előző munkánknak, s végre, 2009-ben rábukkantunk az 56 csepp vér című musicalre. A kihívás hatalmas volt, hisz jól tudtuk, hogy a nézők soraiban olyan emberek is ülnek majd, akik megéltek egy olyan kort, amivel nekünk csak színpadon kellett szembenéznünk. A felkészülés nehéz pillanatokat ugyanúgy adott nekünk, ahogy örömet, vagy humoros perceket. Az egymásból merített erő sok nehézségen segített át bennünket, ám ha ez nem volt elég, két ember most is, ahogy ezelőtt, biztonságot adott.
Az egyikük hitt abban, hogy ha egy maréknyi fiatalnak esélyt ad, és bizalmat szavaz, ők képesek lesznek valóban részesei lenni a településük életének, s azt hatékonyan és példaértékűen formálják majd. Molnárné Vér Ágnes 5 évvel ezelőtt létrehozta az Ifjúsági Önkormányzatot, s mi igyekszünk bebizonyítani, hogy jó vállalkozás vagyunk. Ági, köszönjük,a támogatást, az aggodalmat és néha a szidást, mert ennek köszönhetően leszünk egyre jobbak, többek. Köszönjük, hogy 5 évvel ezelőtt megragadtál minket, és azóta sem engedted el a kezünk.
Másikuk a sokmillió dolga, vagy a pihenés helyett minden hétvégéjét ránk áldozta. Ha kellett kávét főzött, rohangált, bátorított, végigugrálta az összes koreográfiát, csizmákat szerzett, és színpadot, jelmezekkel üzletelt, és legtöbbször a háttérben mosott. Borbásné Márki Márta polgármesterként sem feledkezett meg arról, hogy mit tud adni egy közösség. Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy mellettünk és köztünk vagy, hogy részt veszel az életünkben. Támogatsz minket és időt, fáradtságot nem kímélve segítesz, hogy megmutathassuk, mire vagyunk képesek. Köszönjük, hogy polgármesterként is hiszel a fiatalokban és nem csak üres szavakkal támogatsz bennünket, hanem velünk együtt dolgozva, az igényeinket megismerve teszel azért, hogy Röszkén jó legyen fiatalnak lenni.
Köszönjük Osztás Anettnek, hogy angyali türelemmel irányított bennünket, Vastagh Csaba Rózsának, aki nemcsak a hangunknak, de a lelkünknek is hatalmas érzelmi töltetet adott, valamint Kerek Attiláné Marika néninek, aki nem adta fel a reményt, hogy „másfél és három lábú emberekből” profi táncost faragjon. Köszönjük az életigenlő humort és lazaságot, ami szárnyakat adott.
Minden nagyszabású produkció mögött állnak olyan emberek, akiket nem tapsolunk meg a reflektorfényben, akik a háttérben gondoskodnak arról, hogy minden apró részlet a helyére kerüljön, díszletet építenek, jelmezt, zászlókat varrnak és a pakolás terhei is rájuk hárulnak. A munkájuk rengeteg terhet vett le a vállunkról. Köszönjük Szekeresné Ábrahám Gyöngyinek, és a művelődési ház táborának, a Teleház lányainak, valamint a hivatali fiúgárdának a rengeteg háttérmunkát, fúrást, faragást, varrást, fényképezést, papírmunkát, plakátolást és pakolást. A ti munkátok nélkül nem tudtuk volna sikerre vinni a darabot.
Végezetül köszönjük minden nézőnek, aki november 28-án megtisztelt bennünket. Az imént azt írtuk, nem álmodhattak volna nekünk jobb célt. Mi pedig nem álmodhattunk volna jobb közönséget, mint azt a több, mint 600 embert, akik a darab után álló tapssal bizonyították, hogy nem hiábavaló az erőfeszítés és a rengeteg munka, amit egy ilyen darab színpadra állítása kíván.
Köszönjük, hogy megmutatták, van miért és van kikért dolgozni. Köszönjük, hogy olyan közösségben lehetünk fiatalok, ahol megbecsülik, értékelik, elismerik a munkánkat. Köszönjük mindenkinek, aki munkájával, támogatásával, jó szavával, bátorításával, tanításával, barátságával tesz róla, hogy jó legyen itt élni, ezért a településért dolgozni, itt alkotni, másokért tenni. Az Ifjúsági Önkormányzat célja felnőtt és gyermek segítőivel együtt továbbra is ez marad, s hisszük, hogy még számtalan ilyen pillanattal örvendeztetjük meg az itt élőket.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum